Egy ember számára a nappal és az éjszaka az élet két színe; egy város számára a nappal és az éjszaka a létezés két különböző állapota; egy épület számára a nappal és az éjszaka teljesen egy vonalban van. De mindegyik csodálatos kifejezési rendszer.
A várost elárasztó káprázatos égbolt láttán el kellene gondolkodnunk azon, hogy valóban muszáj-e ennyire káprázatosnak lennünk? Mi köze ennek a káprázatnak magához az épülethez?
Ha az épület tere a vizuális megjelenítés szempontjából a fénytől függ, akkor az építészeti világítás fő eleme nyilvánvalóan maga az épület, és a kettő között megfelelő illeszkedést kell elérni.
Senki sem értheti meg mélyebben és pontosabban a fény és az építészet kapcsolatát, mint egy tapasztalt építész. Ismert építésztervezőként Xu úr szilárdan hiszi, hogy az építészeti világítástervezés nem az épületen kívüli újraalkotás, hanem az építészeti tervezés kiterjesztése. Az építészet „mély” megértésén kell alapulnia, a fény szabályozásán és kifejezésén keresztül, hogy tükrözze az építészeti tér jellegét és jellemzőit; ugyanakkor az építésznek alapvető teret kell hagynia az épület világításának megvalósításához.
A fény „mérsékelt” használatát szorgalmazza, és számos olyan tipikus nevezetes épület „fénykereső útjával” kezdi, amelyeket személyesen is megtapasztalt vagy látott, hogy lebontsa, hogyan születnek az épületek a fényből.
1. Forma leírása: az épület tömegének háromdimenziós ábrázolása;
2. Az építészeti jellemzők összefoglalása: a művészi kifejezés fogalma nem létezhet fókusz nélkül;
3. A textúra és a szint teljesítménye: használja a fény elrendezésének intenzitásváltozását, a fény és a sötétség közötti különbséget;
4. A karakter és a hangulat megjelenítése: a fény döntő szerepet játszik a tér minőségének, a művészi vonzerőnek és az emberi pszichológiai élménynek a megjelenítésében.
Az épület homlokzati világítása kifejezi az épület háromdimenziós térfogatát
1. Ragadd meg az épület jellegzetes jegyeit, és rendezd el a terv főbb pontjait
A Hong Kong Global Trade Plaza egy tipikus szupertorony a Kowloon-félszigeten, 490 méter hasznos alapterülettel, amelyet a Kohn Pedersen Fox Associates építészeti cég tervezett.
Láthatjuk, hogy a Global Trade Plaza alakja nagyon négyzetes és egyszerű, de nem egyenes téglalap alakú, hanem négy oldalról bemélyített, mint négy héj az épület négy oldalán, és a kezdő és a záró részen fokozatos tendencia figyelhető meg, ezért a belső árok négy oldala az egész négyzet alakú épület legjellemzőbb kifejezési nyelvévé válik.
Az épület alakjának éjszakai ábrázolására a fénnyel „kirajzolt körvonal” a leggyakoribb módja. Az építészek azt is remélik, hogy a körvonalak segítségével megvilágíthatják az épület homlokzatát. Ezért a fenti építészeti jellemzőkből kiindulva a kulcskérdés a következővé fejlődött: hogyan lehet a fénnyel kifejezni a négy oldal és a négy konkáv horony alakját.
Kép: Az alaprajzból tisztábban látható az Alapító Globális Kereskedelmi Pláza, az épület négy oldalán végigfutó barázdák formája, a közös vonás az egyéniségre törekszik, a homorú beállítás pedig kétségtelenül a Globális Kereskedelmi Pláza épület külső homlokzatának kiemelkedő jellemzője.
Kép: A rendezés után az épület külső világításának tervezésénél a hangsúly a belső árok megvilágítására helyeződött.
2. Többpárti demonstráció és tesztelés, a legjobb kifejezési és megvalósítási módszer keresése
Hányféleképpen világíthatjuk meg a belső barázdát? Mik az előnyei és hátrányai, illetve a teljesítmény? A tervező úgy döntött, hogy szimulációs effekteken és megvalósítási módszereken keresztül, egyenként következtetve találja meg a legjobb kifejezési módot:
1. lehetőség: Lineáris megjelenés a külső függönyfal szélén, és világítás a szélső szerkezetnél.
1. ábra A világítás vázlatos rajza és szimulációs hatása. A szimulációs hatás révén jól látható, hogy az egyes rétegek külső függönyfalszerkezetének oldalvonalai a világítás hatására hangsúlyosabbá válnak, és a helyi vonalak töredezetté válnak. Az összhatás hirtelen és kemény a vonalak fényessége és a környező térfogat túlzott kontrasztja miatt.
Valójában, mivel az ezzel a lineáris leírási módszerrel kapott eredmények robusztusabbak és laposabbak, a tervező elvetette a tervet.
2. ábra: A belső függönyfal síkbeli megjelenítése a süllyesztett szögben, és vetítőlámpák a réteges üvegfüggönyfal külső oldalán.
2. ábra A világítás sematikus rajza és szimulációs hatása. A legjelentősebb különbség e séma és az előző séma között a „vonalfényes”-től a „felületfényes”-ig terjedő átmenet. A vetítési pozícióban lévő üveg mázas vagy matt, hogy diffúzabb visszaverődéseket tudjon felvenni, így az üveg sík felülete a négy oldalon lévő mélyedésekben megvilágítva van, távolról háromdimenziós hatást keltve.
Ennek a megoldásnak a hátránya, hogy a vetítőlámpa fénykibocsátási tulajdonságai miatt a vetített felület időszakosan feltűnő kúpos fényfoltokat produkál, ami az épület teljes sarokvonalait frusztrációként fejezi ki. Ezért a tervező a második megoldást is elvetette.
3. ábra: A vonalas reflektorok egyenletesen világítják meg a szerkezeti árnyékdobozt, a téglalap pedig körvonalazza az építészeti szerkezeti vonalakat.
Talán néhány diák már el tudja képzelni, igen, a 3. séma fejlesztése az „arcfényes” „testfényes”-re való felminősítése. Az épület egy részének kibővítése, az épület héjai között, egyfajta „árnyékdobozt” alkotva, egyfajta „acélszerkezet” magasodik. A lineáris vetítőlámpa megvilágítja az árnyékdoboz ezen részét, hogy megvalósítsa a fény „szivárgását” a négy sarkon. Az „eljövetel” érzése.
Ugyanakkor a harmadik tervben, az árnyékdoboz kifejezésekor az épület vízszintes szerkezeti vonalait is hangsúlyozták. A szimulált hatás meglepő, és ez a tervező által végül kiválasztott világítási terv.
3. Összefoglalás: Az építészeti világítás az építészet megértésén alapuló újraalkotás
Az alapítók épületei mindenhol megtalálhatók, de hogyan lehet megtalálni az egyediséget a közös pontokban? Például a Global Trade Plaza négy barázdás oldala és a fokozatosan kirajzolódó burkolat.
Az épület körvonala megegyezik a körvonallal? Az első tervben ez is egy horog, miért hagyták el?
A „kemény” és a „puha” szavak nagyon szubjektívnek hangzanak. Hogyan lehet megragadni a skálát e szubjektív szavak között az építészet megértésének folyamatában?
A fenti problémák megoldására úgy tűnik, hogy nincs átolvasandó „utasítás”, de az biztos, hogy az építészet megértésének kulcsa a jó kommunikációban és az emberek viselkedési mintáinak, érzéseinek megértésében rejlik.
Közzététel ideje: 2021. július 22.
